Ráhel Mendelssohnt és Max Kalinsyt jól ismeri mindenki a New York-i zsidó közösségben. Mordecai rabbi adta őket össze, de házasságuk nem mondható felhőtlenül boldognak, s ez nem az ő hibájuk. Emberi szemmel nézve Max édesanyja a bajok okozója, de valójában Isten magasabb rendű bölcsességével rendelkezett úgy, hogy életükben egy időre félretegye a múló boldogságot, s helyet készítsen a maradandó örömnek és "békességnek, mely minden értelmet felülhalad."Max édesanyja erős akaratú asszony, fiának szabad ideje javát vele kell eltöltenie. Ráhel magára marad, magányában egy idős zsidó házaspár áll mellé. Náluk ismerkedik meg Violet Hamilton misszonáriusnővel, aki a zsidók között végzi szolgálatát, s Violet bizonyságot tesz Ráhelnek Jézusról, mint a zsidók Messiásáról. Ám az ortodox zsidó Kalinsky család nem tűri, hogy Ráhel egy keresztyén nővel barátkozzék, s hogy kitaszítsák a keresztyének hatása alól, az ifjú házasoknak vissza kell költözniük az anyai házba. Ezzel Ráheltől és Maxtól gyakorlatilag megvonják az önrendelkezési jogot, ám az anyós minden ébersége ellenére Ráhel megtér, s hitét meg is vallja. Kálváriája ekkor kezdődik el igazán: a család kitagadja, elveszíti férjét, otthonát, s végül kisfiát, Abiet is. Ám ezek a szenvedések vezetik el Ráhelt a teljes önátadásig, hogy képes legyen a legnehezebb helyzetben is az Úrra támaszkodni. Agnes Scott Kent könyvében Ráhel útja a földi Édenről az Atya békességéig vezet, ahol sokszorosát kapja vissza mindannak, ami egyszer elvétetett tőle.