Nagy bátorságot igényel a Jelenések könyvéről írni. Mégis, az utolsó idők dübörgő jelei arra késztetnek, hogy mint a látnok János Jézus Krisztus lábai elé esve halljam meg szavát: "Ne félj, én vagyok az első és utolsó és az élő: halott voltam, de íme élek, örökkön örökké ... írd meg tehát, amiket láttál, amik vannak, amik történni fognak." Vagyis magától Jézus Krisztustól nyertem bátorságot arra, hogy értelmezzem és leírjam mindazt, amit a Szentlélek számomra a Jelenések könyvében megmutatott. Jánosnak a mennyei látomásokban nyert próféciáit sokszor (sokan) és sokféleképpen igyekeztek már értelmezni és megmagyarázni. Jó néhányat magam is elolvastam és tanulmányoztam. Mindegyikből tanultam és gazdagodtam. Azokból is, amelyeknek a magyarázatával nem tudok azonosulni. Egyik magyarázatra sem fogok hivatkozni, sem velük vitázni. Engem a Szentlélek arra késztet, hogy azt írjam le, amit Ő nekem személyesen megmutatott, ahogyan számomra megvilágosította János apostol látomásait. Nem törekszem tudományos igényű fejtegetésre, vagy egyes szavak értelmezésére, inkáb azt keresem és írom le, ami e könyvben levő kijelentések üzenete ma hozzánk, a XXI. században élő emberekhez.