Ez a könyv egy merész felhívás saját gyülekezeti struktúránk átgondolására, és a gyülekezetvezetés egyszerű újszövetségi formájához való visszatérésre. Strauch a Szentírás kijelentéseit veszi alapul, amikor a presbiterek csoportja általi gyülekezetvezetés mellett érvel. Rendkívül értékes a szerzőnek a presbiterekről szóló összes újszövetségi igehelyet átfogó magyarázata. Strauch évszázadok tradícióit vizsgálja felül, és rávilágít arra, hogy mit tanít a Biblia. Kezdve azzal, hogy bemutatja a gyülekezetvezetés négy fő szerepét (vezetés, táplálás, gondoskodás és védelem) feltárja a presbitérium működésének a jelentőségét, a szükséges jellemvonásokat, egymással való kapcsolatukat, stb. E könyv az USA-ban széles körben elterjedt a gyülekezetekben (több mint 200.000 példány kelt el). Ennek következtében sok gyülekezet önmagát felülvizsgálva újra átgondolta megszokott struktúráját, és visszatért a Filippi 1,1 egyszerű modelljéhez: szentek, elöljárók, diakónusok. Nem elég, ha vannak vezetők, a szolgálatuknak élőnek, hozzáértőnek és aktívnak kell lenni. A vezetők (vének, presbiterek) felkészítésének a hiánya kritikus probléma a gyülekezetekben. Ha őszinték vagyunk, sokszor találkozunk olyan előljárókkal, akik megvallják, hogy felkészületlenek a feladatra. Még rosszabb a helyzet, ha nem is tudják, hogy milyen mércének kellene megfelelnie egy gyülekezetvezetőnek. A könyv második fele egy tizenkét leckéből álló munkafüzet, ami nem csupán feldolgozza a könyv anyagát, hanem ki is bővíti azt. Úgy lett megtervezve, hogy a vezető jelölt egy mentorral dolgozza fel a anyagot, de lehetőség van a kiscsoportos munkára is.