A történelem sorsfordító személyiségei kikerülhetetlenek. Lehet őket szeretni vagy gyűlölni, lehet velük vitatkozni, de letagadni nem lehet őket, mert amit mondtak, tettek az a történelem országútjának jelentős útjelzője volt és marad. Luthert sem lehet semmibe venni, hiszen vele kezdődik egy egészen másféle és mégis nagyon európai gondolkodási mód a világról, emberről és Istenről. Szigeti Jenő művében a kikerülhetetlen Lutherről ír, melyben Luther írásaiból is bemutatunk néhányat. Gerhardt Ebeling (1912–2001) a 20. század legjelesebb Luther kutatója, zürichi egyetemi professzor ezt írta: „Luther hasonló egy olyan hangszerhez, amely a leglágyabb hangokat a legmennydörgőbekkel egyesíti.” Luther Márton tanulságai máig érnek, hiszen a múlt a jelen tanítómestere. Nem elég megítélni, ami régen történt, jónak, vagy rossznak nyilvánítani, hanem el kell gondolkodni rajta, és tanulságait tovább kell építeni, mert akkor elkerülhető, hogy a múlt hibái megismétlődjenek.